fbpx

Szex és szexualitás a történelmi időkben

Tudjuk, hogy az ősi népek szemében a szexualitás nem a prüdéria, hanem a természettel való egyesülés, együttműködés szimbóluma volt. Ezért azt természetesnek vették, nem piszkosnak és megvetendőnek, mint amit a Krisztus utáni századok kreáltak belőle.

 

Például Egyiptomban szerelemnek istensége is volt: Ízisz nem csak a szerelemért, hanem a szexért és a mágiért is felelt. Kultusza a páratlan népszerűségre tett szert Egyiptomban és azon túl is. Templomok épültek és rendek alakultak az istennő tiszteletére a Római Birodalomban, Görögországban, valamint a Közel-Keleten is, hogy őt dicsőítsék és elsajátítsák az istennő tudását. Ő a női misztériumok legfelsőbb forrása.

Egyiptom ősi titkos tanait a beavatott papnők birtokolták…

 

Ízisz szakrális szerelmi mágiáját, mely kulcsa a nő és a férfi közt létrejövő érzéki szerelemnek, a papnők 3*7 évig tanulták! Ez nem volt más, mint a szerelem, csábítás, gyógyítás és mágia művészete. Ízisz egyiptomi papságáról kevés adat maradt fenn, de bizonyos, hogy története során férfi és női papok is szolgálták. A görög-római korban már minden papja nő volt és legtöbbjük gyógyító vagy bába lett.

Ízisz a szeretkezés és a boldog házasélet, az anyaság „tudományát” tanította. Nézeteik szerint:

„tudni kell dolgozni, földet művelni, házasodni és szeretkezni”

 

Ízisz istennőtől ezért megtanultak szülni és házasságot megtartani is. Azt gondolták, hogy a szeretkezés energiát ad, depressziót kezel. Ma már tudjuk, hogy a szeretet, a szerelem, a szexualitás lehet az egyik legnagyobb energiaforrás, valamint a kreativitás bölcsője!

Papok és papnők voltak a felelősök az emberek szeretetéért, békéjéért, tudásáért. Megtanították őket tudományokra, etikettre, házaséletre, szeretkezésre. Házassági tanácsadást is végeztek. Templomok falára és sírkamrákba pozíciókat festettek, betegségek kezelését jegyezték fel. Ez lehetett a klasszikus családterápia vagy szexuálterápia őse!

Ennek eszközei a papok és papnők voltak, akiknek nagyon sok kasztja ismert, mindegyik speciális feladattal volt ellátva, azt élete végéig tökéletesítve. Ők odaadták magukat a tudománynak, istennek, és ameddig a tanulmányaik folyamatban voltak, addig nem szeretkezhettek. A képzés vége után férjhez mehettek, megnősülhettek, ha ezt igényelték vagy az egyház kötelékén belül maradhattak, de akkor abszcinensként, csak istent szolgálva.

A szexualitás az ókori Egyiptomban nem társult szégyenérzettel.

 

Nagyon fontos része volt az életnek a születéstől a halálig és az újjászületésig. Szex nem volt tabu, olyannyira, hogy hittek az élet utáni szexben is.

Ízisz tanításai szerint kellett szeretkezni is. Fontos volt előkészülni, pl. fürödni kellett, hiszen minden fontos lépés előtt ez kötelező volt (imádság, szeretkezés). Hitük szerint a menyországba is víz vezetett, ezért ez a rituálé igen fontos volt akkoriban. Parfümöt is és szépítkezési szereket is kívánatos volt használni, a szemet feketével kifesteni, a hajat pedig parókával pótolni volt szükséges, hogy a feleség vagy partner szép és kívánatos legyen.

Ízisz gyógyító istennő is volt. Tanai szerint a szeretkezés ellazít, megszünteti a stresszt, a csókolózás javítja a fogakat (t.i. fokozza a nyáltermelést), védi a melleket, a csontokat, bőrápoló hatása van, enyhíti a gerincfájdalmat, az ishiaszt. Heti 2-3x-i szeretkezés meggyógyítja a prosztatát és jó az egyéb gyulladásokra, allergiás reakciókra is. Ezen tanokat a hormonális rendszer ismerete alapján a mai tudomány teljesen alá tudja támasztani!

Így hát szerelemre fel!